A vezetés útja: a nagy emberektől a tudatos vezetőkig

– hogyan formálta a pszichológia a modern vezetés szemléletét

A vezetés nemcsak pozíció vagy szerep – hanem tükör is. Az elmúlt másfél évszázadban a vezetői magatartás olyan utat járt be, ami jól leképezi az emberi fejlődést: az egyéni hőstől a kollektív tudatosságig, a kontrolltól a bizalomig, a parancsolástól a partnerségig.

Nézzük át, hogyan alakultak a vezetéssel kapcsolatos elméletek és hidelmek az elmúlt években, évszázadokban.

1. A Nagy Ember elméletek

A 19. században a vezetőket „nagy embereknek” tekintették. Thomas Carlylehez kötődik a kifejezés, aki a történelem menetét egyenlőségjelbe tette a nagy férfiak tetteivel. Úgy hitték, hogy bizonyos emberekben van valami különleges vonás – karizma, intelligencia, határozottság –, ami születésüktől fogva alkalmassá teszi őket a vezetésre.

Ez a szemlélet sokáig meghatározta, kit tartottak „vezetőnek” – de egyben korlátot is szabott: a vezetés valami veleszületett adottságként, nem pedig fejleszthető képességként jelent meg.

Ma már látjuk, hogy bizonyos vonások és képességek (pl. intelligencia) kifejezetten fontosak lehetnek egy sikeres vezető számára, de önmagukban ezek nem elegendőek.

2. A tanulható vezetés – amikor kinyílt a tér

A 20. század közepén a kutatók figyelme áttevődött a veleszületett tulajdonságokról a megfigyelhető viselkedésekre. A viselkedési elméletek azt sugallták, hogy a hatékony vezetés tanulható a sikeres vezetők megfigyelésén és viselkedésük utánzásán keresztül.​

Az Ohio State University és a University of Michigan kutatásai két alapvető vezetési dimenziót azonosítottak:​

• Feladatorientált viselkedés: célok kitűzése, szerepek meghatározása és egyértelmű folyamatok létrehozása.

  
  

• Emberre orientált viselkedés: kapcsolatok építése, csapattagok támogatása és pozitív munkakörnyezet kialakítása.

Ezt a modellt szépen ábrázolja Blake és Mouton vezetői rácsa:

Blake és Mouton vezetői rács.

Forrás: Kajtár Edit. (2022). Vezetési gyakorlat (3. kiadás). Akadémiai Kiadó. 20.o

Ez a paradigmaváltás demokratizálta a vezetés fogalmát - bárki elsajátíthatja a megfelelő viselkedéseket és sikeres vezetővé válhat.​

3. A helyzet számít – nincs univerzális recept

Az 1960-as és ’70-es években új felismerés született: nincs egyetlen jó vezetési stílus.Egy határozott, direktív vezető kiváló lehet válsághelyzetben, de kevésbé hatékony egy kreatív csapatban. Egy támogató, empatikus vezető inspirálhat, de döntésképtelen lehet krízisben.

Megszületett a szituációs vezetés gondolata: a vezetőnek a helyzethez, a csapat érettségéhez és motivációjához kell igazítania a stílusát. Ezzel a vezetés elkezdett rugalmas készséggé válni – és nem merev szereppé.

Az első ilyen elmélet: Fiedler kontingencia modellje volt. Fiedler a szituáció 3 jellemzőjét emelte ki:

1. Mennyire strukturált a feladat

2. Mennyi pozícióból származó ereje van a vezető-nek és

3. Milyen a vezető és a követő közötti kapcsolat (az előzetes történetük alapján)

Az elmélet alapján a vezető a nagyon kedvezőtlen és nagyon kedvező helyzetekben jól teszi, ha feladat-orientált viselkedést folytat, míg a köztes helyzetekben jól teszi, ha inkább kapcsolat-orientált viselkedést választ.

Talán a legismertebb szituációs vezetési elmélet a Hersey és Blanchard-féle vezetői életciklus

modell.

A vezető által választható 4 vezetési stílust („delegating”, „supporting”, „coaching”,„directing”) a követők érettségi szintjéhez kell igazítani (utóbbinak két komponense van, a követők tudása és motivációja)

Hersey és Blanchard (1997) vezetői modellje

4. A vezetés lelke – inspiráció és kapcsolat

A 70-es évektől a figyelem középpontjába az emberi motiváció és az érzelmek kerültek.A transzformációs vezetés elmélete szerint a vezető nemcsak célokat tűz ki és teljesítményt mér, hanem inspirál, víziót ad, fejleszt és kapcsolódik.

A vezetés lényege ekkor vált igazán emberivé: nem az utasítás, hanem a kapcsolat és bizalom vált az alapjává.

Ez az időszak hozta el az érzelmi intelligencia, az empátia és az egyéni törődés fontosságát – olyan értékeket, amelyek ma már nélkülözhetetlenek minden vezetői szerepben.

A globalizációval és a kulturális sokszínűség erősödésével a vezetés új dimenziót kapott. Nemcsak arról lett szó, hogyan vezetünk, hanem arról is, milyen értékek mentén. Megjelent az autentikus és etikus vezetés, valamint a szolgáló vezetés gondolata: a vezető nem uralkodik, hanem szolgál – segíti a csapatát, hogy kibontakozzon. A modern szervezetekben ez a szemlélet lett a bizalom és elköteleződés kulcsa.

Ezzel párhuzamosan az agilis, erősségalapú és empowering megközelítések előtérbe helyezték az autonómiát, a bizalmat és az együttműködést.

A vezető szerepe ma sokkal inkább facilitátor, coach és katalizátor, mint parancsnok.

5. A holisztikus korszak – a vezetés mint ökoszisztéma

A mai vezetés egyik legizgalmasabb jellemzője, hogy nem választ a korábbi megközelítések közül – hanem integrálja őket.

A vezető egyszerre:

• Felismeri a személyiségjegyek, képességek, kompetenciák szerepét;

• tudatosan alkalmaz különböző viselkedéseket;

• alkalmazkodik a helyzethez;

• inspirál, transzformál, szolgál és felhatalmaz;

• etikusan és autentikusan vezet;

• agilis és erőforrás alapú.

  
  

Hogyan segíti ebben a Corpwise a vezetőket és szervezeteket?

A Corpwise-nál mi hiszünk abban, hogy a vezetésfejlesztés nem tréningek sorozata, hanem tudatos fejlődési folyamat. A pszichológiai kutatásokból, coaching módszertanból és szervezeti tapasztalatból építkezve segítjük a vezetőket abban, hogy:

• felismerjék saját vezetői mintáikat,

• fejlesszék önismeretüket

• tudatosítsák, mikor melyik vezetési stílus működik,

• és képesek legyenek integrált, hiteles, inspiráló vezetővé válni.

Források:

1. Northouse, P. G. (2022). Leadership: Theory and Practice (9th ed.). SAGE Publications.

2. Hersey, P., & Blanchard, K. H. (1997). Management of Organizational Behavior: Utilizing Human Resources (7th ed.). Prentice Hall

3. Bass, B. M., & Riggio, R. E. (2006). Transformational Leadership (2nd ed.). Psychology Press.

4. Kajtár Edit. (2022). Vezetési gyakorlat (3. kiadás). Akadémiai Kiadó.